Fred

Gazdim: Budainé Mezei Zita.

Kedves Látogató!
Fred vagyok, csak így egyszerűen Fred. Tipikus foxi szerű terrier mix, de biztosíthatom Önöket, hogy roppant jól sikerültem. Tata szélén talált egy kedves Kutyás Leány 2016. szeptemberében úgy 4 hónapos lehettem, már csak arra emlékszem, hogy nagyon féltem és menekültem. Egy gödörbe pottyantam ahol végül nyakon csípett. Hazavitt, gondoskodott rólam, orvoshoz vitt, kaptam oltást is és nekiállt gazdit keresni Nekem, mert két idősebb mentett Kutyája mellett akik amúgy nagyon türelmesen bántak velem nem lett volna egyszerű élete ha megtart Engem is. Az igazi, végleges Gazdim a Facebook-on látott meg és szeretett belém, állítása szerint azonnal. Ezen a már említett okok miatt nincs is mit csodálkozni. Eljött egy találkozóra és mivel élőben még annál is sokkal-sokkal cukibb voltam, rövid ismerkedés és séta után örökbe fogadott. Maradjon köztünk, de ezt nagyon helyesen tette, mert nálam okosabb és kedvesebb kutyát úgysem talált volna. Az utat hazafelé végig aludtam, szó szerint haza érkeztem. Mondjuk a többi öt kutyus Sziporka, Picur, Lili, Whoopie és Tordas egy darabig nem hittek a szemüknek, hogy még mindig itt vagyok, de mivel Gazdi így akarta nem lehetett ellenvetésük. Idővel szuper falkatag lettem, nagyon klassz, mozgalmas élet kezdődött. Kutyasulis bandázások, kirándulások, mindennapos hancúr a téren. Természetesen alap, hogy közben rengeteget tanultam engedelmességet mindenféle trükköt, agility-t és kiderült az is, a rendkívül nyughatatlan és extrém temperamentumos habitusom ellenére idővel kiváló terápiás kutya válhat belőlem. A felkészülés során nemcsak Gazditól tanultam, de segítségemre volt Sziporka, és Lili is, (akik sajnos azóta már a mennyországból figyelnek minket és remélem boldogok), valamint Tordas kolléga aki pumi, ezért kissé izgága mint én. Gazdival 2019.01.10-én sikeres vizsgát tettem és ettől kezdve Tordassal együtt Én is hivatalosan részt vehetek a terápiás foglalkozásokon, amit mindig nagyon várok. A komoly munka mellett mindig van idő a gyerekekhez hozzá bújni ami kedvenc elfoglaltságaim egyike. Nagyon szeretek labdázni, nekem más jutalom nem is kell, imádok agility-zni, a többiekkel bandázni, és amikor csak lehetőségem van rá, úszni. Természetesen a labda után, amit Gazdi szorgalmasan hajigál ügyelve arra mikor elég Nekem, mert sajnos én addig labdázgatnék, úszkálgatnék, amíg csak szusz van bennem. Ezzel mindent lemondtam, Gazdi szerint ünnep nap ha néha igazán fáradtnak titulálhat, de ez persze viharos gyorsasággal elmúlik. Nagyon szeretek még enni, igaz ez nem látszik rajtam. Pacsi mindenkinek.