Kiss Zsófia

Egyesületi tag,  gyógypedagógus

Kisgyermekkorom óta rajongok az állatokért. A történetem egy befőttesüvegben élő guppival kezdődött, majd nyulakat tartottam és cicákat szedtem össze az utcáról. Általános iskolás koromban örökbe fogadtuk az első kutyámat, azóta mindig van itthon legalább egy menhelyről hazahozott kutyus. A kutyák mellett a lovak a másik szenvedélyem, 12 éves korom óta lovagolok, 9 éve saját lovam van. Gyógypedagógusként végeztem az ELTE Gyógypedagógiai Karán, munkaidőmben gyermekvédelmi gondoskodásban élő, értelmileg akadályozott gyerekekkel foglalkozom. Meggyőződésem, hogy a gyógypedagógiai munka során is hatalmas segítséget, motivációt jelentenek az állatok, ezért a fejlesztő munkámba és a gyerekek mindennapjaiba is igyekszem bevonni az állatokat, a velük való foglalkozást, a róluk való gondoskodást.